Inzulin rezisztencia
Hajhullás, hormonális problémák, gyakori fertőzések, száraz bőr, éjjeli vizeletürítés, agyi köd és még sok más probléma kiinduló oka lehet az inzulin rezisztencia. Ellentétben a közvélekedéssel, hogy ez a népesség kis részét érintő probléma a lakosság kb. 30-40 százalékánál kimutatható, és bár az életkor előrehaladtával a kialakulásának kockázata növekszik már a fiatal tizen- és huszonéveseket is nagy arányban érinti. Az általános laborvizsgálat során rutin szerűen csak az éhgyomri vércukor szintet ellernőrzik, ami az esetek nagy részében nem utal a problémára. Ennél sokkal informatívabb ha a vércukor érték mellett az éhgyomri inzulint is ellenőrizzük. A két értékből határozzák meg a HOMA indexet. 2es érték felett már gyanítható, hogy probléma van a szénhidrát háztartással. Van olyan álláspont, amely szerint a 4 feletti éhgyomri inzulin szint már önmagában is erre utal. Ami pedig ennél egy sokkal pontosabb képet ad a cukorfelhasználásról az a terheléses vércukor vizsgálat, amikor 75 gramm cukrot tartalmazó oldat megivását követően óránként vagy akár fél óránként mérjük a vércukor és az inzulin értékeket. Az utóbbi mérése elengedhetetlen a megfelelő kiértékeléshez. Az egészen biztos hogy az emelkedett éhgyomri és erheléses inzulin értékek legalább 15 évvel megelőzi a cukorbetegséget, tehát azt az állapotot amikor már az éhgyomri vércukorszint is emelkedett.
Az inzulin szint vizsgálata ugyanakkor nem csak ez utóbbinak az előrejelzése miatt jelentős. Amiről ritkán esik szó, hogy a krónikusan magas inzulin szint már önmagában, magas vércukorszint nélkül is számos kóros folyamatot indít el szervezetünkben. A legújabb elmélet szerint az inzulinrezisztencia pont a szervezet illetve a sejtek védelmi mechanizmusa a túlzott inzulin hatás kompenzálására, ami vélhetően még károsabb következményekkel járna mint a létrejövő glükóz intolerancia. A különböző kompenzáló mechanizmusok révén a szervezet nagyon sokáig ellavírozik ebben az állapotban különböző kisebb tüneteket produkálva. Amíg tíz évvel ezelőtt az orvosi egyetemen még annyit tanultunk az inzulinról, hogy a cukor szabályozás egyik hormonja, ma már tudjuk. hogy számos más élettani folyamatban is szerepet játszik. Ezek közül talán a legismertebb a női hormonrendszerre kifejtett hatása, de emellett részt vesz a szövetek vérellátásának a szabályozásában így érthető, hogy jelentős hatása van az egyes szerveink állapotára. Krónikusan magas értéke fontos szerepet játszik a krónikus alacsony szintű gyulladás kialakításában, ami szintén számos kórkép egyik oki összetevője. Ezért fontos alapja minden egészségi probléma feltérképezésének a szénhidrát háztartás vizsgálata.
Azt mindenképpen ki lehet jelenteni hogy az átlagos, nagy arányban finomított szénhidráton alapuló étkezés senki számára nem optimális. Ezen felül az emberek egy jelentős százalékának kifejezetten fontos lenne odafigyelnie, hogy milyen és kb. mennyi szénhidrátot fogyaszt napi szinten. A szénhidrát anyagcsere működésének egyértelműen van genetikai háttere. Több olyan gén variánst is kimutattak ami pl. megnövekedett inzulinválaszt eredményez, amely evolúciós előnyként szolgálhatott azokban az időkben, amikor nem állt rendelkezésre állandó élelmiszerforrás és a hatékonyabb energiaraktározás előnnyel szolgált az éhezés időszakaiban.
Viszont fontos, hogy egy multifaktoriális kórképről beszélünk, ahol a genetikai tényezők mellett a környezeti és életmódbeli tényezőknek is hatalmas szerepe van. Sőt úgy tűnik ezeknek van nagyobb szerepe. Itt lényeges megemlíteni, hogy a nem megfelelő makrotápanyag (szénhidrát, fehérje, zsír) arány és mennyiség és minőség mellett a krónikus mikrotápanyag hiány szerepét. A fejlett társadalmakra is nagyon jellemző az ügynevezett minőségi éhezés, az üres kalóriák bevitele, ami hosszú távon vitamin, ásványianyag és nyomelem hiányhoz vezet csökkentve a sejtek anyagcsere folyamatait. Ezért a táplálkozás beállításakor a makrotápanyagok megfelelő aránya mellett a mikortápanyagok pótlására is fontos odafigyelni. Ez fokozottan érvényes a különböző emésztőszervi problémáknál, amikor csökkenhet a tápanyagok hasznosulása. Ezzel párhuzamosan a fenti táplálkozási szokások a bélflóra összetételét is kedvezőtlen irányba tolják el, ami közvetlen és közvetett módon is kapcsolódik az anyagcseréhez ill. az inzullin rezisztenciához.
A megfelelő táplálkozás mellett elengedhetetlen a rendszeres sport. Inzulinrezisztencia esetén alapvetően az izomépítésre az izom/ zsír arány növelésére fontos hangsúlyt fektetni. Az izomszövet inzulintól függetlenül is képes felvenni a glükózt, így nagyon hatékonyan tudja javítani a glükóz toleranciát. A kardio edzések itt kevésbbé javasoltak, mivel egyrészt csökkenthetik az izomszövetet emellett pedig túlságosan megemelheti a kortizol szintet, ami tovább rontja a cukorháztartást.
Alapvető szerepe van továbbá a megfelelő cirkadián ritmusnak beállításának és a jó minőségű megfelelő mennyiségű (napi 7-9 óra) alvásnak. A rossz alvásminőség illetve csökkent alvás mennyiség bizonyítottan rontja a glükóz toleranciát. Egy át nem aludt éjszaka után az inzulin érzékenység akár 30%-os csökkenést mutathat. Rendszeres éjszakai műszak esetén, vagy kismamáknál fontos erre is gondolni és figyelni, hogy az egyéb tényezők tekintetében kompenzáljuk a szervezetet.
A sportról beszélve már érintettem a kortizol hormon jelentőségét is. Anélkül, hogy kórélettani részletekre térnék ki a krónikus stressz és az emelkedett, illetve nem megfelelő cirkadián ritmust mutató kortizol szint is tovább rontja a cukorháztartást. Részben ennek a krónikusan emelkedett kortizolnak a fejlődő szervezetre gyakorolt hatása okozza, hogy a jelentős ártalmas gyermekkori élményeket (adverse childhood experiences ACE) átélőknél megnő az inzulin rezisztencia, és cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ugyanígy ismert jelenség a klinikumban az egyszeri nagy stressz hatására kialakuló cukor anyagcserezavar akár cukorbetegség kialakulása. Emiatt alapvető fontosságú a napi szintű célzott stresszkezelés és a stressz hatással szembeni reziliencia kialakítása. Bár az előzőekben a lelki stressz hatására fókuszáltam, de krónikus stressz alatt azokat a testünket érő megterhelő hatásokra is gondolni kell amelyek a modern életmódunk hatására a mindennapokban érik a szervezetet, mint a folyamatos ülő tevékenység folytatása vagy levegő szennyezés stb.
A fentiekből látható, hogy ha integratív szemléletben tekintünk egy kórállapotra és annak a kezelésére akkor számos oldalról fontos megnézni az adott problémát, és több ponton megtámogatni a szervezetet, hogy visszaálljon az egyensúly.
Végül pedig egy rövid fesorolás, hogy mely tünetek és kórképek esetén fontos az inzulinrezisztenciára gondolni, kivizsgálani: hajhullás, 30 éves kor alatt, ha a felmenőknél nem volt jellemző férfiaknál is, krónikus fáradtság, éjszakai vizelési inger, bőrszárazság, akné, pajzsmirigy alulműködés, cikluszavar, endometriosis, pajzsmirigy probléma, esszenciális hypertonia. Azt gondolom, hogy ebből a felsorolásból is átjön, hogy a szénhidrát anyagcserét érdemes lenne szűrvizsgálat keretében felmérni, mert a megfelelő életmódváltással nagyon sok tónetet és betegséget lehet megelőzni.
Referenciák:
Lucky Poh Wah Goh et al., The Prevalence of Insulin Resistance in Malaysia and Indonesia: An Updated Systematic Review and Meta-Analysis, Medicina (Kaunas), 2022 Jun; 58(6): 826.
Ádány Róza et al., Prevalence of Insulin Resistance in the Hungarian General and Roma Populations as Defined by Using Data Generated in a Complex Health (Interview and Examination) Survey, Int J Environ Res Public Health. 2020 Jul; 17(13): 4833.
Andrew M. Freeman et al. StatPearls Publishing; 2023 Jan.2023 Aug 17.
Rithvik Ramesh, et al. Comparison of Fasting Insulin Level, Homeostatic Model of Insulin Resistance, and Lipid Levels between Patients with Primary Hypertension and Normotensive Subjects, Rambam Maimonides Med J. 2022 Apr; 13(2): e0009.
Joseph A M J L Janssen, Hyperinsulinemia and Its Pivotal Role in Aging, Obesity, Type 2 Diabetes, Cardiovascular Disease and Cancer, Int J Mol Sci. 2021 Jul 21;22(15):7797
Md Saidur Rahman, Role of Insulin in Health and Disease: An Update, Int J Mol Sci. 2021 Jun; 22(12): 6403.
Katarzyna Daria Gołąbek, Dietary support in insulin resistance: An overview of current scientific reports, Adv Clin Exp Med. 2019 Nov;28(11):1577-1585.
Céline Gérard and Hubert Vidal, Impact of Gut Microbiota on Host Glycemic Control, Front Endocrinol (Lausanne). 2019; 10: 29.
C. Ling, Epigenetic regulation of insulin action and secretion - role in the pathogenesis of type 2 diabetes, J Intern Med. 2020 Aug;288(2):158-167.
Isaac Almendros, Francisco García-Río, Sleep apnoea, insulin resistance and diabetes: the first step is in the fat, European Respiratory Journal 2017 49: 1700179