Nem cöliákiás gluténérzékenység

     Egészségügyi szakemberektől gyakran hallani, hogy a gluténérzékenység a lakosság kb. 1%-át érinti és mindenki más csak divat diétaként kerüli a glutént. Ezzel szemben az egyik legelismertebb cöliákiát kutató orvos Dr. Alessio Fasano, de sokan mások is azt tapasztalták, hogy a glutén kiiktatása sok betegnél régóta fennálló egészségi problémákat oldott meg abban az esetben is, amikor cöliákia nem volt kimutatható. Ennek a hátterét még nem tudták megmagyarázni, de azt mindenképpen el lehet mondani, hogy még nem látjuk át, hogy a glutén az arra hajlamosaknál milyen változatos módon tud problémát okozni a szervezetben. Fasano egy 2012-es publikációban összefoglalva gluténhez kapcsolódó rendellenességeknek nevezi minden gluténhez kapcsolódó kórállapotot, melyeket három fő csoportra osztották fel. A cöliákiaegy autoimmun kórkép,  ami a szerológiai eredmények alapján a világ népességének körülbelül 1,4%-át érinti, a biopsziával megerősített eredmények alapján pedig a világ népességének körülbelül 0,7%-át. Magyarországon a népesség 1% át érinti. Ugyanakkor Fasano eredményei szerint az Egyesült Államok népességének akár 6%-a is érintett lehet a nem cöliákiás glutén érzékenységben (NCGS). A prevalencia becslések változóak, az állapot önbevalláson alapuló jellege és az egyértelmű diagnosztikus biomarkerek hiánya miatt. 

Fasanoék egyik vizsgálatuk során a gliadin nevű fehérje  bélhámsejtekre kifejtett hatását elemezték. A gliadin a glutén egyik összetevője, amely egyes betegeknél immunválaszt vált ki. A kutatók négy populációtól vettek nyombélbiopsziát: aktív cöliákiás betegektől, remisszióban lévő cöliákiás betegektől, gluténérzékeny betegektől és olyan betegektől, akiknél nem volt ismert glutén okozta kóros reakció. A megváltozott bélbarrier funkció az aktív cöliákiában szenvedők és a gluténérzékenyek esetében volt a legkifejezettebb, a bél permeabilitás jelenős emelkedése mindegyik csoportban kimutatható volt. Ez az egyetlen objektív bizonyíték jelenleg arra, hogy a glutén a cöliákia mellett másfajta kórfolyamatot is beindíthat.

A nem cöliákiás glutén/búzaérzékenységgel kapcsolatban számos bélrendszeren kívüli tünetet azonosítottak, a fejfájástól és a fáradtságtól kezdve a depresszióig és a bőrgyulladásig, ami a betegség szisztémás megnyilvánulására utal. Egy 2018-as narratív áttekintés szerint, amely ezeket a bélrendszeren kívüli megjelenési formákat foglalta össze, az NCGS-t is az immunrendszerrel kapcsolatos betegségnek tekintik, és különböző autoimmun betegséggel való kapcsolatát elemezék. A leggyakrabban említett autoimmun betegségek, amelyek az NCGS-hez kapcsolódnak, a Hashimoto thyreoiditis, a dermatitis herpetiformis, a pikkelysömör és a reumatológiai betegségek. A veleszületett immunitás aktivációja válthatja ki az NCGS klinikai megjelenésében megfigyelhető gyulladásos választ. 

A gluténfüggő betegségek és más GI-rendellenességek közötti különbségek és átfedések megértése fontos a pontos diagnózis és a hatékony, személyre szabott kezelés szempontjából. Emellett az NCGS által kiváltott lehetséges immunválaszok ismerete segíthet a betegek körében a probléma feltárásában.

A funkcionális orvoslásban képzett klinikusok általában az eliminációs diétát használják az kiváltó okok azonosítására. Ez a rövid távú táplálkozási program megköveteli a pácienstől, hogy bizonyos élelmiszereket és élelmiszer-kategóriákat távolítson el az étrendjéből. Az élelmiszerek óvatos újbóli bevezetése azonosíthatja azokat a korábban rejtett ételkiváltó okokat, amelyek hozzájárulhattak a betegség kialakulásához. Fontos hogy bár ez a glutén mentes diéta előnyösnek bizonyult a bizonyos kórképek kezelésében, szakmai útmutatás nélkül könnyen táplálkozási egyensúlytalansághoz és tápanyaghiányhoz vezethet. A gluténmentes élelmiszerek és gluténmentes diéták tápanyagprofilját áttekintő legújabb kutatások szerint bizonyos tápanyagok, például rost, fehérje, folsav, vas, kálium és cink tekintetében lehetséges hiány mutatkozott, míg a zsír, cukor, nátrium és a FODMAP-ok mennyisége magasabb volt. Ez utóbbi csoport (Fermentable oligo- di- monosaccharides an polyols) egyébként az arra érzékenyeknél ugyanolyan emésztési panaszokat tud kiváltani mint a glutén  és gyakori hogy valójában ez (is) áll a probléma hátterében. 

Ami nagyon lényeges, hogy krónikus gyulladásos folyamatok előbb utóbb egyéb kórfolyamatokat indítanak be a bélrendszerben és azon kívül is, úgyhogy ha krónikusan, tehát hat hétnél tovább fennálló panaszokat észlelünk mindenképpen fontos utána járni, hogy mi állhat a panaszok hátterében. Gyerekeknél ez különösen fontos, mert a hosszabban fennálló emésztési és felszívódási probléma tápanyaghiányon keresztül gátolhatja az optimális fejlődést. 

Referenciák:

Anna Sapone et al., Spectrum of gluten-related disorders: consensus on new nomenclature and classification, 2012 Feb 7:10:13.

Hossein Akhondi, Albert B. Ross, Gluten-Associated Medical Problems, 

StatPearls Publishing; 2023 Jan.2022 Oct 31.

Alessio Fasano, All disease begins in the (leaky) gut: role of zonulin-mediated gut permeability in the pathogenesis of some chronic inflammatory diseases, F1000Res.2020 Jan 31:9:F1000 Faculty Rev-69. 

Giacomo Caio et al., Fluctuation of zonulin levels in blood vs stability of antibodies, World J Gastroenterol. 2017 Aug 21;23(31):5669-5679.

Datis Kharrazian et al., The Relationships between Intestinal Permeability and Target Antibodies for a Spectrum of Autoimmune Diseases, Int J Mol Sci. 2023 Nov 15;24(22):16352